Az elmúlt néhány hétben örültem, ha minden csak munka, csak család és a kis fiziológiás igényeimmel járó teendőknek eleget tudtam tenni, nem jártam a blognak még a virtuális környékére sem, ez a lesújtó helyzet. Most viszont a borzasztóan fárasztó hét utolsó munkanapján Férj tükörtojást sütött nekem és mosogatott helyettem, míg én a fotelben hátradőlve olvastam el a héten felgyűlt blogos olvasnivalókat. (Mindenkinek van mondanivalója. Napi szinten ömlenek az e-mailek, hírlevelek, körlevelek, értesítők.) Szóval ebben az üdvös péntek kora estében lendületet vettem, megnyitottam a blogot.
Az évből nem sok van hátra már, mindenki a környezetemben az év zárásán dolgozik, sőt már az új évet tervezi. Kicsit fura ez egy spontaneitásra és halogatásra nyitott attitűddel szemlélve, de mégiscsak arra sarkallt, hogy a saját projektemet is sürgessem meg végre egy kicsit, mert kifutok a végén az időből, és azt - érthető módon - senki nem akarja.
Van néhány dolog, amiben változott a korábbi elképzelésem. Egyik az, hogy a jövőben ezen a blogon csak a kutatáshoz kapcsolódó és a munka-magánélet témakört érintő bejegyzéseket írok majd. Az általában véve hr-es, vagy engem kifejezetten érdeklő vezetéssel és szervezetfejlesztéssel, önfejlesztéssel kapcsolatos írásoknak más helyet fogok kialakítani, de amíg ez nem készül el, maradnak ezen a felületen.
Rövid hírek a jelenlegi állásról:
- szépen csordogálnak a kitöltött kérdőívek, mindig nagyon örülök és mosolyra húzódik a szám, amikor meglátom az értesítést a postafiókomban
- nagyon hálás vagyok kollégáknak, ismerősöknek, akik időt és energiát nem kímélve küldözgetik tovább a linkeket, keltik a jó híremet és szavaztatnak bizalmat nekem ismerőseikkel, régi kollégáikkal, elfoglalt emberekkel. Az idő nekem is kevés, és valami őrült nindzsa-módba kellene fejleszteni magam, hogy profi időgazdálkodással, tökéletes motivációval, teljes összhangban és az "elvárt elegánciával" vigyem a napjaimat, de nem vagyunk a mesékben. Megértő vagyok, de érdeklődő is, így hát türelmesen várom a válaszokat. És köszönöm a sok segítséget!
- továbbra sem változott a helyzet:
a fiúk jelentős lemaradásban vannak a lányokhoz képest.
Erre számítottam, nem meglepetés, mégsem vagyok miatta nyugodt. Női válaszadóim, aki kitöltötte már és esetleg gyanítja, hogy a párja még nem, nagyon-nagyon jó lenne egy kis ráerősítés, hogy összeálljanak ezek a páros kérdőívek a nagy excel táblámban!
- a válaszok szemlézgetése ettől függetlenül nagyon izgi. Vessen meg, aki akar, de kifejezetten jó ezekkel a számokkal, sorrendekkel molyolni. Nagyon élvezem. Továbbra is.
- már készülök az első prezentációra is, az elmúlt hétvégéken ennek a vázán agyaltam: mit mutatni meg, hogy mutatni meg? Össze fog állni, ha tengernyi munka is van még előttem addig.
- az utóbbi hetekben közszférás válaszadóktól érkezett több kérdőív vissza, ezért most más irányban fogom aktívabban hírelni, mert nagyon szeretném, ha sok valós adat alapján állíthatnék bármit is a jövőben ebben a fontos témában.
Néhány gondolat a kezdeti alapállásról
Mennyi a szabadidőd, énidőd? Mikor nem osztják be az életed?
Kíváncsi voltam a szabadidő mértékére, hogy mennyi az az óraszám, amelyre számíthatnak a válaszadóim. A jelenlegi állás szerint nem biztos, hogy jól saccoltam meg a válaszlehetőségeket. Teljesen arra számítottam, hogy nagyon alacsony számokat fognak megadni a kitöltők. Ilyen az, amikor az ember a környezetéből érkező visszajelzések alapján vázol fel egy hálót, a valóság pedig ennél sokkal, de sokkal színesebb. Ugye, milyen megtévesztő, hogy mindenki az idő hiányára panaszkodik? [én is]
Az önfoglalkoztatók kérdése
Az volt a benyomásom, hogy az utóbbi években megnőtt azoknak a száma, akik vagy szabadúszóként, vagy pl. egyéni vállalkozó/egyéni cég formában alkalmazottakkal végzik a munkájukat. Meggyőződésem, hogy akinek nincs alkalmazottja, de a saját vállalkozását építi, annak is vezetőként kell működnie. Stratégiát alkot, projektet vezet, értékesít és adott esetben munkáltat, vagy kiszervez. Esetében a környezet más, a hierarchia nem olyan kiterjedt, mint pl. egy középvezető esetében. Időbeli és felelősség terén való terheltsége illeszkedik abba a sorba, amely egy részlegvezetőt, egy főosztályvezetőt, ügyvezetőt jellemez. (Igen, tudom, hogy aki 200 ember munkáltatója és 200 család életét befolyásolja, az más nagyságrend. Ugyanakkor vezetője válogatja, hogy ki hogyan éli meg ezt a felelősséget: sok nagyon lelkiismeretes vezetőre sok laza juthat.)
Még zajlik a kutatásom, ha részt akarsz venni benne, így teheted meg:
- nőként vezető beosztásban dolgozol és párod is van, kattints ide: rózsaszín kérdőív
- a párod vezető beosztásban dolgozó nő, kattints ide: zöld kérdőív
Igen, ez párokra fókuszáló kutatás és mindenki a maga kérdőívét tölti ki: a női vezető a női vezetőjét, a házastárs/élettárs pedig a társ kérdéssorát. A kettőt együtt dolgozom fel. És anonim, meg önkéntes, de ez mind ott szerepel az elején.
Nincs más hátra, töltsd ki a sajátodat és a párodét küldd tovább neki!
