Munka és magánélet. Egyensúly.

HR Shield

HR Shield

5 jellemző, 3 meglepetés, 1 családi kézikönyv

Gary Chapman : A jól működő család 5 jellemzője, Harmat Kiadó, 2017.

2018. január 20. - HR Shield

Nem vagyunk könnyű helyzetben, ha olyan könyvet akarunk ajánlani, amit mindenkinek el kellene olvasnia. Mert ha ezt gondoljuk, akkor nyilván meggyőződtünk róla, nem nehéz az érdemeket sorolni. Amiért mégis nehéz, hogy a saját olvasói lelkesedésem miatt mégse lőjem le a szerző nagy mondatait. Egy szó, mint száz: remélem, kedvet kaptok az olvasáshoz!

Gary Chapman nevét először Pál Feri atyától hallottam. Arról beszélt, hogy a legtöbb szülő szereti a gyermekét, gyermekeit és viszont. Ez alap. Mégis sokak számolnak be arról, hogy őket nem szeretik, másokat (pl. a testvérüket) jobban szeretnek náluk. Hogy lehetséges ez? Amikor alap, hogy a családban szeretet van? (Igaz van más is.) Gary Chapman írja le azt, hogy ennek a tapasztalatnak az áll a hátterében, hogyan jut kifejezésre ez a szeretet a másik számára. Egészen konkrétan 5 szeretetnyelvet azonosít, amely közül egyet vagy kettőt mindnyájan előtérbe helyezünk. Manapság a felismerése talán nem tűnik olyan forradalminak, ha viszont belegondolunk abba, mennyi olyan családi szituációba keveredünk, amikor TUDJUK, hogy a családtagunk jót akar nekünk, mert szeret minket, de nem ÉREZZÜK, akkor talán mégiscsak indokolt erre a gondolatra vissza-visszatérni.

szeretetnyelvek.png

Az étkezés az egyik legjobb terepe a példáknak. Tudjuk, hogy a gondoskodás, a jól tartás, a szeretet abszolút kifejezése: a készítő időben kel, hogy a legjobb ebéd legyen, a legjobb falatokat nyújtja, mindent odatesz az asztalra, ami csak tőle telik. Majd jön a kínálás: egyél, vegyél, szedjél, ne szégyeljél, vigyél, vegyél, szedjél... Ismerjük, pedig sokszor nem igényeljük. Ami miatt nehéz ilyenkor nemet mondani, éppen az, hogy felismerjük a szeretet üzenetét ezekben a gesztusokban.

Chapman tehát azt vallja, hogy legalább 5 félék vagyunk abban, hogy milyen formában tölt fel minket legjobban a családunk szeretete. Mindnyájunkra igaz ez. Arra buzdít, ismerjük fel, hogy nekünk melyik a legjobb forma és természetesen vegyük észre, hogy a családunkban kinek-kinek melyik a domináns szeretetnyelve. Itt pedig már nem érdemes megállni, ha felismertük ezeket, a kommunikációnkat, a szeretetünket úgy igyekezzünk kifejezni, ahogy a másiknak jó. Nem tévedünk nagyot, ha azt a következtetést vonjuk le a fentiekből, hogy kicsit hiábavaló lesz a szeretetmotor működése, ha nem azon a szelepen tör elő, amely a családtagoknak a legjobban esik.

kapcsolat.jpg

Ilyen hosszas bevezető után remélem, hogy sikerült a szerző két nagy erényére felhívnom a figyelmet:

  • egyszerű, hétköznapi, világos megközelítés: semmi furfang, semmi költség, semmi flanc
  • gyakorlatias és hatékony, tapasztalatokon nyugszik (kipróbált tudományos és életvezetési téren is)

Amikor tehát karácsonyi ajándékom egyikeként olvasni kezdtem ezt a könyvet, nem ért meglepetés, mert a kifejtett alapelvek letisztultak, ugyanakkor komplexek, jelentésükben is gazdagok voltak.

Meglepetés viszont ért, és azon morfondíroztam, hogy ha nekem kellett volna az alapelveket összeválogatni, melyekre esik a választásom. Átgondoltam volna ennyire árnyaltan? Tükrözte volna a választásomat egy stabil, teljesen kiegyensúlyozott értékrend? A szerző választását tükrözi, minden tekintetben. Értékrendje alapját – gondolom, hogy Pál Feri atya emlegetése után már talán nem meglepően – a keresztény szellemiség, vallás, moralitás határozza meg. Bibliai idézeteket is találunk jellemző problémák vagy jó gyakorlatok tárgyalásánál, példának okáért. Mégis felvettem a listára:

 

1. meglepetés: a Biblia mint évezredes családterápiás kézikönyv

Eddig is tisztában voltam vele, hogy a Biblia vallási könyvként és irodalmi alkotásként is kimeríthetetlen értelmezési tárház. Örülök, hogy Gary Chapman felhívta a figyelmet azokra a történetekre – pl. mint Ádám és Éva kiűzetése a Paradicsomból - amelyek családi-párkapcsolati szituációknak feleltethetőek meg. Ezekről bizony eleinknek is volt súlyos tapasztalatuk, a mai ember problémáinak gyökere nem sokban különbözik az őseinkétől, a körülményekben van eltérés. Ha megoldás iránti vágy viszont ugyanúgy megvan bennünk, mint elődeinkben, akkor miért nem próbálnánk használni az általuk rögzített tudást, bölcsességet?

 

2. meglepetés: hosszú könyvfejezet a férjnek, családfőnek, apának

A könyv utolsó, V. része a következő magyar címet kapta: A férj mint szerető családfő. Az anya, feleség szerepével kapcsolatban is hasonló feldolgozásra számítottam, de nincs ilyen. Az V. rész utolsó fejezete azonban kifejezetten a feleségeknek szól. Ez talán szemöldöke megemelésére készteti azt, aki patikamérlegen akarja a nemekre irányuló figyelmet mérni. Sokat beszélünk arról is, hogy milyen nehéz helyzetben vannak manapság az anyák – a kutatásom is arra próbál rálátni, hogy a munka és családi élet között milyenek ma a „lavírozási” lehetőségek - , erről beszélni napjainkban teljesen természetes, ha nem is tabuk vagy viták nélkül való. Gary Chapman és a magyar kiadás elé előszót író Dr. Márki László (az Európai Nagycsaládos Szövetség elnöke) is már az elején egyértelműsíti, hogy a család válsága az, amely a kiadvány megjelenését nagyban motiválta. Chapman ugyan megengedőbben fogalmaz a nyugati világról, amikor korunk megváltozott viszonyait, az új együttélési formákat és körülményeket figyelembe véve állítja:

„a család nem találja a helyét”.

 

Reagál arra, hogy az elmúlt évtized szinte piacra termelte az önismereti és pszichológiai, a múltat bolygató könyveit, amelyek a családi élet zavarait helyezték a középpontba. Amellett, hogy értékeli ennek a folyamatnak az eredményeit, azt vallja, hogy a jó működés, a harmonikus családi életet érdemes célul kitűzni.

Hazánkban is sok szó esik újabban az apák, a férjek szerepéről, Gary Chapman pedig nem hagy ki egyetlen lehetőséget sem, hogy a jól működő család és a családfő közötti szoros összefüggés kapcsán tanácsot, gondolatot, eseteket osszon meg az olvasóval. Női szemmel és a feleség szemszögéből is nagyon érdekes volt olvasni, mert egyszerűen, mégis nagyon világosan tárja elő a megfelelőnek tartott viselkedés racionális és érzelmi hátterét. Azzal a nem elhanyagolható ténnyel együtt, miszerint minden személyes nehézségünk, akár sebzett egyéni történetünk ellenére biztosít minket arról, hogy meg tudjuk csinálni. Olvasók, ez egy bátorító könyv.

Nem spojlerezés, de szóra érdemes: a családfő szerepe nemcsak szépen rajzolódik elénk, hanem felelősségével is. Azok a célok, amelyeket megfogalmaz és amelyekkel a legtöbbünk talán azonosulni tud, nem kis célok, nem olcsó célok. Nem olvastam még a családfői szerepről ilyen esszenciális összefoglalót, amelyből világossá válik, hogy ez más minőség, mint apának és/vagy férjnek lenni. (Ha van ilyen olvasásra ajánlott könyvetek, osszátok meg velem!) A szerző terjedelemben is mérhető, megkülönböztető hangsúlyának oka van. Nem kedvesebbet vállal, mint a családfői, apai, férji szerepek erősítése, fejlesztése terén segítséget nyújtani. A családi élet zavarai mögött ugyanis elsősorban nem a nők szerepében bekövetkezett változásokat tételezi a legfontosabbnak.

 

3. meglepetés: ez tényleg egy kézikönyv

Milyen a jó kézikönyv? Mint egy jó szakácskönyv. Használható, gyakorlatias. Minden benne van, amely az étel elkészítéséhez nélkülözhetetlen: alapfogalom, instrukció, magyarázat.

Nem bonyolult. Nem zavaros. Nem tolakodó. Nem térítő.

Gazdag világnézetet tükröz, összefüggéseket láttat, letisztult, érthető, elkötelezett az értékrendje iránt, bölcs tanácsokat ad. Időtlen.

Bónusz: ez egy „műveltető” kézikönyv. Fontosnak tartja, hogy gondolkodjunk a családi életünkről, beszélgessünk róla a családban és ehhez nagyon egyértelmű mankókat ad. Például, ha szülő vagy és már elég nagyok hozzá a gyerekeid, nyugodtan kérdezd meg őket arról, hogy milyen szülőnek látnak téged. Hallgasd meg, fogadd be, fogadd el. Ha kell, változtass.

E példából kiderülhet, hogy ez a könyv és ezek az alapelvek, ha tényleg az életünk szerves részévé kívánjuk tenni, megdolgoztat az eredményért. (Minden fejezethez vannak kérdések, témák, amelyekkel kapcsolatban külön füzet vezetése is indokolt.) Beszélgetni, nyitottnak és fogadókésznek lenni olyan témákról, amelyek nagyon kemények tudnak lenni… Ez olyan alap dolog, az élet sokszor mégis azt mutatja, hogy nem könnyű és nem tét nélküli. DE ahogy azt már írtam, ez egy bátorító könyv.

Gary Chapman emlegetett kérdései és témái a fejezetek végén olykor hetekre bontott feladatokká változnak, amelyek egy-egy értékes szokásra, tulajdonságra hivatottak a figyelmünket irányítani. A szerző arra vállalkozott, hogy jó példát, az ahhoz szükséges minimális, de nélkülözhetetlen jellemzőket, célokat vázoljon elénk. Ebből az is következik, hogy az általa fontosnak tartott témák tényleges feldolgozását a családi életünkben nem érdemes megspórolni.

A jól működő család 5 jellemzője többszöri olvasásra szánt, alighanem rongyosra olvasott könyve lesz az olvasónak. Kiváló ajándék lehet olyan friss házasoknak, akik még a családi életük elején járnak, előttük áll még a családalapítás, de rutinos családosoknak sem haszontalan.

 Végül néhány kiragadott téma:

  • hogyan függ össze a párkapcsolat működése és a családi élet minősége?
  • hogyan tegyük meghittebbé a párkapcsolatunkat?
  • hogyan függ össze a jó családi élet a társadalom egészével?
  • hogyan neveljük tiszteletre a gyermekeket?
  • hogyan fegyelmezzünk?
  • milyenek a jó családi szabályok?
  • mi a gyermeknevelés két alappillére?

 A kép forrása:

itt és itt

Még zajlik a kutatásom, ha részt akarsz venni benne, így teheted meg:

- nőként vezető beosztásban dolgozol és párod is van, kattints ide: rózsaszín kérdőív

- a párod vezető beosztásban dolgozó nő, kattints ide: zöld kérdőív

Igen, ez párokra fókuszáló kutatás és mindenki a maga kérdőívét tölti ki: a női vezető a női vezetőjét, a házastárs/élettárs pedig a társ kérdéssorát. A kettőt együtt dolgozom fel. És anonim, meg önkéntes, de ez mind ott szerepel az elején.

Nincs más hátra, töltsd ki a sajátodat és a párodét küldd tovább neki!

A bejegyzés trackback címe:

https://shieldofhr.blog.hu/api/trackback/id/tr8413557245

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása